Ígéret szép szó...

Ezért megosztom veletek elsőként a legegyszerűbb műhelytitkomat...
Alapelvem, hogy ha választhatsz hogy megveszel-e valamit, vagy inkább megcsinálod magadnak, válaszd az utóbbit. Így biztos lehetsz benne, hogy az a valami teljességgel megfelel az igényeidnek, úgy működik, ahogy akarod, százszázalékosan testreszabható - és ráadásul gyakran sokkal kevesebbe is kerül.
Ezért aztán a barkácsboltokban megvásárolható dobozköltemények helyett én is nekiláttam, hogy elkészítsem  a saját verziómat.
Nem szeretem a halat, de szerencsére a családban vannak halkedvelők, akik révén hozzájuthattam pár igen praktikus szardíniásdobozhoz. Ezekből lett aztán egy ötemeletes, zárható kacattároló dobozcsoda.

Elkészítése rendkívül egyszerű, bárki könnyedén megcsinálhatja otthon.
Hozzávalók:
- doboz, a tetejével együtt (ebből válaszfalak lesznek a doboz belsejében)
- ragasztó (forrasztani sajnos lehetetlen, legalábbis nekem eddig nem sikerült)
- kifuserált olló, sniccer vagy bármi, amivel méretre vágod majd a tetejét
- vonalzó és karctű (nem létfontosságú, de jó, ha van kézközelben)

Miután alaposan (nemcsak tisztító, hanem főképp szagtalanító célzattal) elmostuk a dobozt és a tetejét is, mérjük meg a doboz mélységét, a tetejét pedig vágjuk fel olyan széles csíkokra, amilyen mély a doboz (nálam ez 1,5 cm volt, de persze ez márkánként változó lehet).

A fogantyúra már nem lesz szükség. A többi részt aszerint vágjuk fel, hogy mennyi válaszfallal és hogyan akarjuk felosztani a dobozunkat.

Már csak annyi van hátra, hogy a válaszfalakat a doboz belsejébe ragasszuk. Figyeljünk arra, hogy függőlegesen álljanak, és ne görbüljenek összevissza.
A lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen.

Ha tetőt is akarunk csinálni a dobozunknak, fogjunk egy másik dobozt, és vágjuk le a peremét közvetlenül ott, ahol elkezd kiszélesedni. Így megfordítva ez illeszkedni fog a doboz pereméhes, és megakadályozza például, hogy beporosodjanak a mütyürjeink.

Jó szórakozást! :)