Kis méretben a szörnyek is gyorsabban elkészülnek, ráadásul így leegyszerűsítve még sokkal cukibbak, ezért aztán persze, hogy nem tudok leállni a gyártásukkal :D Balról jobbra: A Fekete Lagúna szörnye, Octaman, a Robot Monster és a Kúszómászó Szem. Meg egy Among Us-figura, mert valami kell az én kulcskarikámra is...
És mivel a Fekete Lagúna szörnye eddig nem volt, álljon hát itt az inspirációként szolgáló Retroshock-videó... Illetve mind a három, mert annak idején ez egy nagy költségvetésű trilógia volt, a Universal stúdió gondozásában. (Egyébként az első kettőt láttam is, sokkal szórakoztatóbb, mint vártam.) Hölgyeim és Uraim... jöjjön, aminek jönnie kell:
Nem, nem kapott második részt ez a filmmonstrum (még csak az kéne!!), csak én nem tudok leszállni a témáról, hiszen nem elég, hogy egyszer már megcsináltam egy plüss-szemet (https://alessiasworkshop.blogspot.com/2019/12/the-crawling-eye-aka-kuszomaszo-szemek.html), most kapott egy kulcstartósított kistesót is. Íme:
Az interneten találtam ezt a designt, és nem tudtam megállni, hogy ne készítsem el - végül is az összes retro szörny közül ő az egyik leghíresebb, szóval nálam sem maradhatott ki!
Így előre is elnézést kérek a vulgáris címért, de a filmnek, ami a mai szörnyet inspirálta, ténylegesen ez a címe. Hűen a tavalyi évhez - bár ezt most senki sem kérte, és voltaképpen nem tudok olyan helyzetet elképzelni, ahol ezt rajtam kívül bárki is szükségesnek érezte volna - az első kreatúrám ismét egy szörny, akit az elvetemültebbek már ismerhetnek a Retroshock!-videókból. Ezúttal azonban teljes mértékben elégedett vagyok az eredménnyel, és ahhoz képest, hogy mennyi kis mindenfélét kellett rávarrni, egy fél éjszaka alatt elkészült, szóval kimondhatjuk: fejlődöm. Íme:
És összehasonlításképpen az eredeti szörny az 1968-as Green Slime című filmből:
Látható, hogy nem én találtam ki, hogy lógjon rajta az a sok mindenféle vacak, valaki ezt így megtervezte, mindenki más meg rábólintott, hogy jó lesz az úgy! Érdekesség, hogy bár a szörnyeknek van karjuk és rendes, emberi kezük, ezt egyáltalán nem használják, hanem csak a csápjaikkal hadonásznak összevissza, az emberek meg ebbe belehalnak. De ha nekem nem hisztek, álljon itt bizonyítékként a Retroshock bemutatója:
Létezik egy hely... Egy öreg filmszínház... Ahol a filmtörténet legtorzabb, legbizarrabb alkotásait vetítik minden egyes nap. És ami mások számára talán összefüggéstelen marhaságok értelmetlen áradata, az számomra szinte kimeríthetetlen inspirációforrás.
Hölgyeim és Uraim.... Robotszörny!
Nem bírtam megállni, hogy ne csináljam meg még egyszer ezt a szörnyűséget, és bár egy csomó hibát sikerült kijavítani rajta, amit az előző példányon elkövettem, azért az ideálistól még ez is nagyon-nagyon távol áll (bár még így is szebb, mint az eredeti!). Lassan kezdem azt hinni, hogy ez a szörny annyira ronda, hogy egyszerűen lehetetlen elfogadhatóra reprodukálni, és a legjobb az egészben az, hogy valaki egyszer arra a szétragyásított, bödönfejű gumitömlő-emberre ránézett, és rábólintott, hogy ez így jó lesz. Hölgyeim és Uraim...... íme.
Az egész ámokfutás azzal kezdődött, hogy elhatároztam, kicsit feldobom a facebook-oldalam nézettségét, és karácsonyra kaptak egy szavazást, amiben kiválaszthatták, hogy a Birodalom visszavág ikonikus jeti-szörmedvényét, a Wampa-jéglényt, vagy ezt a fásult szerencsétlent szabadítsam rá elsőként az internetre 2019-ben. Hát... az eredmény magáért beszél...
Ezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy MÉGIS MI A FRANC EZ, amire a választ tökéletesen összefoglalja ez a videó, szokásos inspirációs forrásom, a RetroShock Filmszínház interpretációjában:
Létezik egy hely, egy öreg filmszínház, ahol a filmtörténelem legtorzabb, legbizarrabb alkotásait vetítik, minden egyes nap... És ez adott inspirációt arra, hogy újragondoljam kissé az itt felbukkanó monstrumokat, hogy miután évtizedekig mindenki értetlenkedéssel vegyes iszonyattal szemlélte őket, végre szerető gazdára találjanak.
1. Az Űrhalember
Ez a szörny az 1966-os Destination: Inner Space című filmben bukkant fel, és az érdekessége, hogy a stáb a film egyik jelenetében elfelejtette ráadni a szörny bőrébe bújt színészre a lábuszonyait, így az bakancsban rémkedte a főszereplőket. Ez olyan poén volt, amit én sem tudtam kihagyni a saját verziómból. Következzen tehát az űrhalember:
És hogy teljes mértékben átérezhessétek a dolog bizarrságát, íme a RetroShock Filmszínház bemutatója a filmről:
2. A Polipember
Ez a szörny az 1971-es Octaman című audiovizuális borzalomban bukkant fel először. Valójában ő volt az első, akit elkészítettem, nem tud semmit (na jó, megáll a ... az alsó nyúlványain, az valami), csak maga a szörny olyan iszonyatosan, értelmezhetetlenül ocsmány volt a filmben, hogy azt nem lehetett kihagyni. Ráadásul egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy - bár sok nehezen hihető dolgot meghorgoltak már - ezeket a lényeket még senki sem találta meg előttem, ami azért nagy szó, tekintve, hogy mennyi minden létezik már, az Ördögűző hányós jelentétől elkezdve a cuki, mosolygós horgolt fehérvérsejtekig. Ilyen körítéssel talán még ez a polipszörny sem tűnik annyira bizarrnak:
És a videó róla:
Mindkét verzión akad javítanvaló BŐVEN, és ha valaha rászánom magam, hogy újra elkészítsem őket, biztosan egészen másképpen fogom csinálni. Mindenesetre az eredménnyel még így is elégedett vagyok, tehát - bár nem tudom, mikor - lesznek még szörnyek.
