2014. január 30., csütörtök

Tovább is van, mondjam még?...

Most meg kitaláltam, hogy a Sálnak szegély is kell, mert anélkül nem tartja az alakját. Mondhatom, jókor... Most tűzögethetem vissza azokat a részeket is, amiket már levettem, miután meghorgoltam két ilyen
180 cm hosszú csíkot... Remélem, ha már ilyen bonyodalmakba keverem magam, legalább használni fog. :S

2014. január 29., szerda

SzerszámSzerda

A hét szerszáma ezúttal az egyik legősibb ötvösszerszám, amivel csak találkoztam eddig. Működési elvét tekintve keletkezése a vaskorra tehető, de mai funkciójában nyilvánvalóan később kezdték el alkalmazni. Ránézésre leginkább egy vitorlarúddal felszerelt árbocra hasonlít, pedig valójában egy fúróról, a drellről vagy magyarul pergőfúróról van szó.
Igen praktikus szerszám, ugyanis az ember mozgási energiáján kívül semmilyen más energiaforrást nem igényel. Máshogy: ha van benne fúrószár, bármikor leveheted a polcról, és használhatod. Nincsenek útban lévő vezetékek, nem kell konnektornak lennie a közelben, úgyhogy ez a szerszám a kezdő műhely egyik legpraktikusabb eleme - és mellesleg az én egyik személyes kedvencem.
De hogy hogyan lehet ezzel fúrni - azt a változatosság kedvéért ezúttal Ti találjátok ki. Segítségképpen megsúgom, hogy mit láthattok a képen, a bal alsó sarokból indulva:
Legalul van a befogótokmány, ebbe fogjuk a fúrószárat, aminek olyannak kell lennie, hogy mindkét irányba forgatva működjön.
E felett egy lendkerék helyezkedik el, ami súlyánál fogva erősíti a lendületet, és emeli a forgó mozgás sebességét.
A keresztfa következik, ennél fogva használjuk a fúrót.
A keresztfa egy darab madzaggal vagy bőrszalaggal rögzül a fúró tengelyéhez.

2014. január 24., péntek

Műhelynapló XII.

Rengeteg nonfiguratív gyakorlat és a gyűrűmérő után, ami azért jelentős időt elvett a műhelyben töltött életünkből, most ismét egy kicsit "dizájnosabb" feladat, egy levélbontó kés megoldásával jelentkezem. Bár a forrasztása távolról sem tökéletes, és a díszítéseken sem ártana finomítani, funkcióját tekintve semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Tökéletesen felbontja a lezárt borítékot, sőt az ember még akár a kezét is elvághatja vele, ha nem elég óvatos. Kár, hogy vissza kell vinnem a műhelybe...

2014. január 22., szerda

SzerszámSzerda

Nyakamon a vizsgaidőszak, így elég kevés időm van mostanában otthon is azzal foglalkozni, amivel szeretnék (az iskolában természetesen mindig azzal foglalkozom - azért mentem oda :D ), de ez természetesen nem lenne mentség a SzerszámSzerda elmaradására.Úgyhogy itt vagyok ismét, és ezúttal egy talán kevésbé speciális, ám annál rejtélyesebb szerszámot hoztam. Ez pedig

 a subler, közismertebb nevén tolómérő.
Rejtélyessége elsősorban a leolvasás módjának köszönhető. Egy jobb darab öt századmilliméter pontosságig mér, azonban tudni kell, hogyan is jelennek meg ezek a századok a leolvasóskálán. Aki valamilyen műszaki iskolát végzett, annak ez nem jelenthet gondot, de akinek esetleg csak futólag vagy még úgy sem volt ilyen a kezében, annak megsúgom a titkot :)
A mérni kívánt darabot befogjuk a két pofa közé,és megnézzük, hogy az alsó skála - a nóniusz - 0 jelzése a felső skálán melyik értékkel esik egybe. Ennyi milliméteres a darabunk. Abban a szerencsétlen esetben viszont, ha az alsó 0 két rovátka közé mutat, a nóniusz skála további böngészésével könnyen megállapíthatjuk a darab pontos hosszát. Az alsó és a felső skála ugyanis teljesen összetolt állapotban nem egyezik meg, így egész mm értékeknél csak a 0 és a 10 fog pontosan egybeesni a felső skála beosztásával. A tizedmilliméteres értéket úgy tudjuk leolvasni, hogy először is megnézzük, hová mutat a 0 - ennyi egész mm-es a darab - és megkeressük az alsó skálán azt az értéket, ami valamelyik felső rovátkával - mindegy, hogy melyikkel - pontosan egybeesik. Ennyi tizedet (illetve plusz öt századot) kell hozzáadnunk az egészhez, ha a pontos értékre vagyunk kíváncsiak.
A tolómérő könnyű használhatósága és több funkciója (belső átmérőt és furatmélységet is tudunk mérni vele) miatt az egyik legnélkülözhetetlenebb szerszám az ötvös asztalán, így az én beszerzési listámon is az elsők között szerepelt. Óriási szerencsémre azonban egy piacon találtam egy alig használt, hibátlan állapotban lévő darabot dobozostul (!), még azelőtt, hogy elzarándokoltam volna egy szaküzletbe, hogy háromszor annyit költsek rá, mint amennyit így fizettem. Ezt a módszert azonban annak ellenére, hogy sikeresnek bizonyult, senkinek nem merném ajánlani, a jó szerszámok ugyanis nem véletlenül olyan drágák - az innen-onnan olcsón beszerzett, ismeretlen gyártótól származó szerszámokkal ellentétben ezek akár egy életen át szolgálják gazdájukat.


2014. január 17., péntek

Jobb későn...

Néhány kép, ami lemaradt az előző bejegyzésről (ezeken már elkészült állapotban látható a gyűrűmérő sor)
Így néz ki most. Szerencsére volt alkalmam egy napra hazacsempészni, egyrészt hogy eldicsekedhessek vele :S, másrészt hogy ne a műhelyben, fél kézzel lőtt esetleges fotókban kelljen gyönyörködnötök.
A monogram sajnos szintén kötelező elem volt, és ha jobban megnézitek, láthatjátok, hogy a karikát a sok szempontból esztétikusabb és diszkrétebb forrasztás helyett - tanári rendeletre - ezúttal szegecseléssel illesztettem össze, amire azért vagyok elég büszke, mert attól függetlenül, hogy életemben először csináltam, egészen jól sikerült. ^^
(nézőpontváltás)


2014. január 15., szerda

SzerszámSzerda

Az egész jellemzéséhez sok esetben segítséget nyújthat az, ha a legkisebb olyan egységet vesszük alapul, amelyen belül már nem fordulnak elő újabb ismétlődések.
Ami jelen esetben a következő:
 Sokak számára valószínűleg nem ismerős ez a pöcök, és elárulom, hogy nekem sem lenne az, ha nem a saját két kezemmel készítettem volna el. Ez egy gyűrűmérő sor egyik eleme, és a beleütött szám azt jelöli, hogy mekkora a gyűrű belső kerülete. Hasonló pöckök sorozata adja ki a gyűrűmérő sort, ami jelen esetben 50-től 65-ig mér.
Erre a szerszámra a legtökéletesebben ráillik a "hasznos segítőtárs" kifejezés. A gyakorlatilag füllel ellátott karikagyűrűkből álló sor sokkal kisebb helyen és sokkal kényelmesebben elfér, mint az ugyane célt szolgáló gyűrűmérő rúd, a vándor ötvös akár az övére akasztva is magával viheti, és bárhol, bármikor bárki gyűrűméretét kényelmesen megmérheti vele. Mindössze meg kell kérnie a kedves megrendelőt, hogy válassza ki a sorból azt a gyűrűt, amit a legkényelmesebbnek talál. A rúd alakú gyűrűmérővel - bár az többféle méretet is feltüntet - ez a procedúra természetesen sokkal kevésbé lenne egyszerű, mivel nem húzhatod fel csak úgy az ujjadra.

2014. január 14., kedd

Nem csak halálfalóknak

Nem, ezt a sálat akár egy átlagos Harry Potter-fan is hordhatja, nem kell hozzá Voldemort nagyurat szolgálnia - ahogy ezt a kinézete alapján gondolnánk :D
Ha az ember normálisan, szemből néz erre a sálra, csak egy csíkos sálat lát. Ám ha ferde szemmel nézi...
Visszanéz!! :D
Talán annyira nem látszik, de a halálfej szájából kanyargó motívum egy kígyófejben végződik, ahogy az illik is egy jó Sötét Jegynek (ha már az eddigiekből nem derült volna ki, hogy azt akarja ábrázolni...)
Itt van hozzá az angol nyelvű minta is, ami szerintem kissé értelmezhetetlenül írja le a dolgot, de annyira nem vészes, ki lehet silabizálni. De ha mégsem sikerülne, szívesen segítek ^^ Tudjátok, imádok magyarázni :D

2014. január 12., vasárnap

Minták - még mindig

Még számomra is meglepő volt, hogy vannak olyan minták Nagy Sálban, amiket még nem mutattam be itt. Igaz, hogy addig, amíg ki nem feszítettem őket, leginkább szakadt rongycsomókra hasonlítottak... De most végre vállalható állapotba kerültek. Lám-lám, mit tesz néhány gombostű... :)

2014. január 8., szerda

SzerszámSzerda

E hét szerszáma, bár hasznossága vitathatatlan, csak a legritkább esetben található meg egy ötvösműhelyben... meg egyáltalán bármilyen műhelyben. Eléggé ritka portéka ugyanis, és elkészíteni is nagyon bonyolult. Mert ez egy
időnyerő.
Számtalan esztétikai és működésbeni tökéletlenségéért elsősorban az elkészítés körülményei játszottak közre, úgyhogy máris tervbe van véve  a tökéletesített verzió :) Amint találok még egy ilyen fogaskereket, meg is csinálom.

2014. január 7., kedd

A Halál ereklyéi

Egyelőre csak vázlatként funkcionáló medál, ami alapján már tervbe van véve a sokkal látványosabb és díszítettebb verzió.
Ez ihlette (a filmen kívül persze :D)

2014. január 4., szombat

A szokásos eljárás ilyen esetekben a következő...

Avagy: Mit is tegyünk, ha számunkra is teljesen váratlanul a végére érünk valaminek, amiről már-már azt hittük, sosem lesz kész?
Íme. Természetesen távolról sincs kész, viszont szó szerint kifutottam a tábla kapacitásából.
S hogy mi ilyenkor a teendő? Egyszerű. Fogjunk egy spricnit, és spricceljük le az egészet egyszerű vízzel. (Ezért érdemes a keretet, amin belül dolgozunk, vízálló anyagból készíteni). Hagyjuk, hogy teljesen megszáradjon, és... *fanfár* ... Végre levehetjük!
És miután ilyen szerencsésen megtisztítottuk a táblát, kezdhetjük elölről a tűzdelést.
De ha már teljesen elvesztettük a türelmünket, egy kis megnyugtató zene csodákra képes :)

2014. január 1., szerda

SzerszámSzerda

Miskolczi Gáspárt, a barokk korban élt tudóst Egy Jeles Vad-kert című természetrajzi munkájáról ismerhetjük. Azt azonban kevesen tudják, hogy a jeles tudós élete vége felé egy másik, hosszas és alapos kutatásra épülő művet is kiadott Egy Jeles Fémmíves-műhely címmel. Ebből a méltánytalanul feledett írásból származik a következő rész:
Az Kalapátsról

Az Malleum, amely Hazánkban Kalapátsként is ismert, olly betses tulajdonságokkal bír, mellyek miatt egyetlen jó Arany-míves asztaláról sem hiányozhat. Rendkívül hasznos és felettébb becses volta pedig könnyen kitűnik ez kétféle Mutogatásokból.
Először. Hogy az Kalapátsnak segélyével mindenfajta fém, de legkiváltképpen az Aurum olly simára és fényesre üthető, hogy nehezen is igényelne további Munkálkodásokat.
Másodszor. Hogy az Kalapátsnak és egyéb Szerszámoknak segélyével az jó Arany-míves az ő remekébe bármelly Formát avagy Mintát könnyűszerrel bele üt.
 Mivel pegdig az Kalapátsnak munkálkodó felülete nemhiába neveztetvén Fejnek, olly szerepet tölt be az Kalapátson, mint az Emberen az ő Feje, érdemes erről kicsit bővebben szólanunk.
Mert miképpen vezeti az Embert különféle cselekedeteiben az ő Feje, azonképpen vezeti az Kalapátsot az ő feje, melly fémből lévén, Súlyánál fogva az Kalapáts lendületét főképpen okozhatja. Azonban amint az Kalapáts nem moccanhat az ő Mestere, az Arany-míves segélye nélkül, azonképpen az Ember sem moccanhat az ő Ura, a Megváltó Jézus Krisztus segedelme nélkül, és miképpen az Arany-míves Mester az ő Kalapátsát okkal és bölcsen használván szépet és jót teremt, azonképpen rendeltetett az Ember az ő Ura által a Szépnek és Jónak mindenkori cselekvésére.

Bár az én kalapácsaim közül egyik sem ilyen, azért igaz rá mindaz, amit a jeles Miskolczi Gáspár úr megállapított :)