Csipkés zokni

 

Fonal: Etrofil Iceland https://www.fonaldesign.hu/termekek/kotofonal-horgolofonal-markak/etrofil-fonalak-1/etrofil-iceland/etrofil-iceland-06091-detail

Tűméret: 2,5

Minta: Standard lábszártól induló zokniséma egy teljesen más darabból ~lopott~ kölcsönzött csipkebetéttel.

Teljes hossz: 70 cm

Evolúció

Két minta házasságából született ez a zokni :)
Maga a minta ez volt, de mivel ez nem tér ki olyan apróságokra, mint a lábujj vagy a sarok kialakítása és más technikai részletek, azt egy másik mintából kellett kinéznem.

Evolúció

A törzsfejlődést nem lehet megállítani, és így van ez az én zoknijaim evolúciójával is: hosszabb kihagyás után itt az új, eddig tényleg a legfejlettebb generáció, ezúttal Dobby kötőtűiről:

Írva vagyon, hogy Dobby - megszabadulásának emlékére - a második résztől minden karácsonykor kötött egy pár zoknit Harrynek. Ezek tudvalevőleg általában különbözőek voltak, csak én most túl lusta voltam két mintát tervezni, úgyhogy a zokni mindkét felét ugyanaz a cikeszminta ékesíti :) Sajnos a kötésmintával még mindig nem barátkoztam meg teljesen, ami kb. azt jelenti, hogy a felét sajátosan értelmeztem, a másik felét pedig a többi zoknikötős emlékemből raktam össze... Ezért néz ki úgy, ahogy. De legalább kényelmes, és remekül elfér benne az ember lába... :S

És végre kész van

Evolúció 2

A zoknik törzsfejlődése nem állt meg, most egy igazán extrém darabbá nőtte ki magát. Az ugyanis még hagyján, ha a szokásos passzéval-kezdjük helyett az ember az orránál kezd el kötni egy zoknit, elvégre akkor is csak az egyik végétől a másikig halad, na de a SARKÁVAL KEZDENI???
Hát én megcsináltam azt is.

Annyira nem tűnik brutálisnak, csak amikor éppen a sarkán lévő spirált kötöttem öt tűvel és négy szállal (mert a minta szerint annyival kell...) a vonaton, elég furcsán néztek rám az utasok...

Evolúció

Avagy: Hogyan tanultam meg zoknit kötni - három lépésben.

Íme az első próbálkozásom. Egy régi kötős magazinban találtam a mintát, és végül is használható lett, de azért távolról sem tökéletes - vagy mondjam inkább, hogy katasztrofális?
A második (és egyben első toe-up, tehát a lábujjaktól kezdett) párról hiába is tennék fel képet, úgysem látszana rajta sok minden... Ugyanabból a sötétzöld fonalból van, amit az előző párhoz is használtam, és az érdekessége az, hogy a kötésleíráshoz mellékelt táblázat szerint a legkisebb méretet kötöttem meg (csak úgy, próbaképpen), viszont mikor kész lett, kiderült, hogy még rám is majdnem nagy. Mikor a húgom meglátta, az első reakciója ez volt: "Te túlszaporítottad ezt, hogy ennyire elfajzott?" És teljesen igaza volt, mert erre a fél-mamusz-fél-zokni hibridre leginkább a "mutáns monstrum" kifejezés alkalmazható. (A történethez tartozik, hogy azóta ezt a párat a húgom birtokolja - viccből felpróbálta, és megtetszett neki, úgyhogy odaadtam.)

Ez eddig az utolsó, és egyben - szerintem - a legtökéletesebb verzió. Ezt ("Vellamo" zokni) kötöttem meg, és kisebb hibák tömkelegétől eltekintve elégedett vagyok vele.
És bár van még hová fejlődnöm, a zoknikból egyelőre eléggé elegem is lett... :(