2013. október 31., csütörtök

Még egy kis türkiz

Türkiz gyöngykészletem vége felé járok, de ez nem akadályoz meg abban, hogy megcsináljak még egypár cuki fülbevalót, például ezt:

2013. október 30., szerda

Ördögűzéshez

Itt a Halloween, ami kitűnő indok lehet néhány vállalkozóbb kedvű démonnak, hogy előlopakodjanak és zargassák szegény élőket. Azonban ha meglátják ezt a medált, amit egyébként egy barátom kérésére készítettem, és többek között az örök élet szimbólumaként ismert, biztosra veszem, hogy rögtön visszakotródnak a pokolba :D
És ha már itt tartunk, mutatok egy zenét "a sötétben kószáló vámpíroknak és démonoknak..." (Chris Stevens)


2013. október 29., kedd

Nautilus

A nautilus nevű állatka élőben iszonyúan ronda, azonban a legrondább állat is megszépül, mihelyst alapul veszik egy ékszerhez. (Jobb esetben.) Amire valós példa a következő kép:

2013. október 28., hétfő

Éjszakai műszak

Ha az ember egy hosszú, de annál unalmasabb éjszakai sporteseményen vesz részt, és nem tud hazamenni mert rázárták az épületet, jobb alkalom nem is adódhat arra, hogy leragadó szemmel bonyolultnak tűnő mintákat horgoljon a sportpálya szélén. (Azért ott, mert ott van elég fény ahhoz hogy lássa, mit csinál, és elég nagy zaj, hogy ne aludjon el.)
Ezek (igaz, hogy nem ugyanaznap) nagyjából nyári időszámítás szerint éjjel 11 és hajnali 2 között keletkeztek.

2013. október 27., vasárnap

Műhelynapló V.

Eddigi fémműves pályafutásom legnagyobb szabású alkotását láthatjátok. Szó szerint. Bár elsőre az is elég bonyolultnak tűnik, de mégsem az áttört minták kifűrészelése volt a legbonyolultabb. Hiába volt ugyanis külön ki is lágyítva a lemez, elég rendesen meg kellett küzdeni vele, amíg ebbe az állapotba került (a küzdelem nyomai sajnos meg is látszanak rajta, és ráadásul még nem is sikerült pont olyanra, amilyenre terveztem... :( ).
Mondjuk ha az ember rendszeresen hallgat ilyen zenét, semmi csodálnivaló nincs azon, hogy a "tervezz valami térbelit"-feladatra rögtön egy gótikus kastély jut az eszébe... :D

2013. október 23., szerda

Heuréka!

Azaz megtaláltam egy képet két sáltűről, amiket már több mintegy éve csináltam, de még mindig nem mutattam be itt... Pedig szerintem megérdemelnék.
Úgyhogy ezt most bepótolom.
Kricsár Annamária ötlete alapján.

2013. október 21., hétfő

Almaszezon...

Ha már népies ornamentika, természetesen nem maradhat ki belőle az alma. Nálam az ősz úgyis a "Juhé! Van alma!" szinonimája... :)
Édesanyám saját fejlesztésű mintáját egy saját művemen fotóztam (ez a rajz az egyik büszkeségem... *.*)

2013. október 20., vasárnap

Türkiz gyöngyök

Valójában ez is fülbevalónak indult, ez a tervem azonban több okból meghiúsult.
Először is túl sokat kellett csavargatni ahhoz, hogy kedvem legyen megismételgetni a dolgot, sőt, már egy darab elkészítése is túllépte a rá kiszabott időkeretet. (Sajnos egy bizonyos tennivalómennyiség felett már igencsak meg kell szabni az időt...)
Másodszor csak három ilyen gyöngyöm volt. A másik kettőből pedig már készült fülbevaló:
(Amihez továbbra sincs ezüst színű alapom... :( Pedig már igencsak elkelne néhány...)


Ősz van...

Úgyhogy ez a fülbevaló is kicsit ősziesre sikeredett. (Nem direkt volt... :) )
Valahogy Völgyzugolyra emlékeztet... De talán csak azért, mert ezt a zenét hallgattam hozzá:

2013. október 16., szerda

Egy kis sötétség...

Csak hogy lássátok, hogy ha ékszerről van szó, tőlem semmi nem áll távol :) Most a Rosie's középső keresztjét dupláztam meg, kicsit nagyobb méretben és néhány gyönggyel spékelve.Tény persze, hogy az általam készített ékszerek nagy többsége nem egészen az én stílusom (ebben az esetben helyesebben fogalmaznék, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem), de az elkészítés szempontjából ez teljesen mindegy.
Tehát itt van:
A legjobb persze az lett volna, ha  a közepébe tudok szerezni vagy csinálni valami kis pók alakú izét, de ettől most el kell tekinteni.
És az inspiráció :)

Műhelynapló IV.

A fúrt-fűrészelt lemezekkel immár kiléptünk a térbe, mégpedig egy karácsonyfadísz elkészítése által. Tény, hogy az enyémnek végül semmi köze sem lett a karácsonyhoz - de legalább jó sikerült... Attól eltekintve, hogy ki kellett peckelnem, mert különben szétesett volna (..)
Elnézést az esetleges háttérért... A kész darabokat nem szabad kivinni a műhelyből (a darab azóta a lámpámon lóg, ott is fotóztam.)
És hogy értsétek, miért is szeretem annyira a keltákat, megmutatom azt a zenét, amit ennek a készítése közben hallgattam - volna, ha az ilyesmi megengedett (és célravezető) lenne a tanműhelyben. De nem az.


2013. október 15., kedd

Kis filigrán

Ééééééés végre kész lett! Pedig azt hittem, megőszülök, mire a kis láncocskákat megcsinálom... :) Persze az csak illusztráció: a nagyon vékony drótból lévő kis szemek mindenhez képest elképesztően sérülékenyek.

2013. október 14., hétfő

Minden kezdet...

...kerek...
...Eleinte.
Azután jönnek a bonyodalmak...
Amiket egy kis mintaolvasási inkompetencia
és némi vállalkozó kedv
csak fokoznak,
a következmények tehát adott esetben szó szerint beláthatatlanok.
És hogy az egészből mi lesz? Elméletileg egy ír horgolással készült sál, aminek lényege, hogy a fent látható motívumok sokszorosát egy bizonyos öltéstechnikával összehorgoljuk, és ez adja ki magát a sálat.
Gyakorlatilag meg...
Csak a Jóisten tudja.
Folytatása következik!



2013. október 13., vasárnap

Esetleg...

Ez lehet az első szó, ami valakinek eszébe juthat ezek láttán. Szegény láncok többszöri szétszedés-összerakás után most így néznek ki - hátha ez bizonyul végre az ideális megoldásnak.
Ez volt az alapkoncepció, ami túlságosan nekem sem tetszett, mindenki más viszont habozás nélkül szedett-vedettnek és esetlegesnek találta - minden joggal.

Aztán a piros darabokat kiszedve, és egy másik lánccal szettesítve ez lett belőle:

Persze a piros láncdarabokat sem hagytam veszni :) Azokból meg egy medált csináltam:

2013. október 10., csütörtök

Kis svindler

Egy mérhetetlenül improduktív napon keletkezett egy darab hulladékból, de mivel nem a tanmenet szerves része, megtarthattam. Azóta a kulcscsomómon fityeg.
(Egyébként a monogramomat, illetve az alteregóm monogramját fűrészeltem bele - ezzel a jellel van ellátva az összes tanműhelyes szerszámom is.)

2013. október 9., szerda

Műhelynapló III.

Még mindig fűrészelünk, de már áttértünk a komolyabb áttört mintákra. A legborzalmasabbak (amik nekem viszont éppen jól sikerültek :) ) ezek:
A bonyolult mintákat igazából csak felrajzolni nehéz. Szerencsére éppen elég alapozó gyakorlatot végeztünk ahhoz, hogy a kivágással akkora gondok már ne legyenek (persze alapozó gyakorlatokból sosem elég... Nekem legalábbis.)

2013. október 7., hétfő

Kalaptűk

Abban a kupacban, amit szabad felhasználásra kaptam, volt egy halom izé, aminek a pontos rendeltetésére még mindig nem sikerült rájönnöm, viszont sikerült kiókumlálni az ismerősömmel, aki adta, hogy mit lehet kihozni belőle... Mert egyébként egész jól néznek ki.
Így lett belőlük valamiféle kalaptű, kissé steampunkos stílusban. (Kettőt 90 fokban elfordítva összeforrasztottam, és a hátuljára egy kitűzőalap került.)

2013. október 5., szombat

Kék virág

Ha néhány romantikus lélek esetleg keresné, most megtalálta :)
Ezt a tízlevelű minicsodát egy standard gyűrűalapra applikáltam.

2013. október 4., péntek

Műhelynapló II.

Nagy bánatomra a huzalhajlítás-témakör véget ért, és kezdődtek a fűrészelési gyakorlatok. Eleinte természetesen ezzel sem voltak akkora gondok (csak a gyakorlat hiányzott...), de az alább látható borzadályoknak még az emlékétől is borzongok... (nem véletlenül van három belőle...)

2013. október 3., csütörtök

Műhelynapló I.

Megkezdődött a tanév (jókor mondom...), s vele az iskolai műhelygyakorlatok. S bár az összes feladatot nem mutathatom be (a tanárom elég csúnyán nézett rám, mikor felvetettem az ötletet... mert persze a hozzájárulása nélkül ennyit sem mertem volna kirakni), néhány érdekesebb kuriózummal azért eldicsekszem :)
Ez a csokor egy jutalomnak minősülő feladat volt, miután számos, nagy monotóniatűrést igénylő gyakorlatot túléltünk. A lényege abban állt, hogy kaptunk egy csokor drótot, és egy csokor virágot kellett hajtogatni belőle. S bár a negyedik körül majdnem feladtam, úgy érzem, nem sikerült rosszul.
(A fényképek helyben, a műhelyben készültek - nem szabad ugyanis kivinni őket...)

2013. október 2., szerda

Rézvirág

Ez a Bourbon-liliom egy igen régi projekt "levelkettes" verziója. A régi megoldást, hogy az alkatrészek találkozásánál egy újabb darab dróttal rögzítem a medált, lecseréltem a kedvenc tekergetős technikámra :) Így nemcsak stabilabb (több helyen, például az egyik gyöngyben is rögzített), de mutatósabb is lett. Sokáig gondolkoztam, hogy  aközepébe is tegyek-e valamit, de végül letettem róla (nem igazán volt olyan gyöngyöm, ami beleillett volna...).