Fekete karnevál

A költészetből és a szónoklattanból tudjuk, hogy általában egy egységen belül az utoljára elmondott dolog esik a legnagyobb súllyal a latba. Éppen ezért hagytam én is a végére a Hollókirálynő-kollekció összes darabját egyben bemutató fényképeket:

Modell: változatlanul a rendkívül fotogén Tadeshi, akinek a profi öltözéke és sminkje nélkül ez az egész nemigen jött volna létre. Ezúton is köszönöm neki az együttműködést :)

Műhelynapló XVI.

A műhelyben töltött "szabadidő" újabb végtermékét láthatjátok alább, ami egy kis ráadásként szintén a Fekete Karnevál-kollekcióhoz lett csapva (s mint később kiderült, nem kis szerencsénkre...): Valójában azonban csak arról volt szó, hogy kipróbáljak egy ötletet, ami lassan hónapok óta motoszkált a fejemben... Ennek megfelelően a darab sajnos elég esetleges és átgondolatlan lett, de a hibák többségét szerencsére sikerült eltüntetnem :) Amit pedig mégsem, szerencsére a fotón az sem látszik... :S
Tehát íme:

Nautilus

A nautilus nevű állatka élőben iszonyúan ronda, azonban a legrondább állat is megszépül, mihelyst alapul veszik egy ékszerhez. (Jobb esetben.) Amire valós példa a következő kép:

Kalaptűk

Abban a kupacban, amit szabad felhasználásra kaptam, volt egy halom izé, aminek a pontos rendeltetésére még mindig nem sikerült rájönnöm, viszont sikerült kiókumlálni az ismerősömmel, aki adta, hogy mit lehet kihozni belőle... Mert egyébként egész jól néznek ki.

Így lett belőlük valamiféle kalaptű, kissé steampunkos stílusban. (Kettőt 90 fokban elfordítva összeforrasztottam, és a hátuljára egy kitűzőalap került.)

Vintage No. 2

Vintage csacskaság

Az első dolgok egyike, ami a "csinálj valamit"-kupacból jött...

Annyira sajnos nem látszik (ezt a bigyót egyszerűen LEHETETLEN fotózni!), de egy régi masni alakú medált alakítottam át kitűzővé. És mivel ha egyszerűen ráforrasztom a kitűzőalapot a hátuljára, az nagyon nem nézett volna ki jól, csináltam a tetejére két kis gyöngyvirágot.

Ez a másik... Sajnos a kettőt nem tudtam egy fotón megörökíteni :( Higgyétek el, élőben SOKKAL jobban néz ki!

Turbó

Nemrégiben járt nálam egy Van Dógom nevű holland uraság. Már nem emlékszem, pontosan milyen is volt, pöttyös vagy csíkos, esetleg növényszerű... Egy bizonyos: távozása után tennivalóim annyira megszaporodtak, hogy most azt sem tudom, mihez kapjak.
Ugyanis megjött az ősz, és vele az iskola, ami időm nagy részét le is foglalja (nem mondom, hogy sajnos, mert úgy tűnik, álmaim suliját sikerült kifognom :) ), itthon meg összefogtunk édesanyámmal, és cukibbnál cukibb horgolt ékszereket készítünk (ő horgolja, én pedig felturbózom egy kissé...)
Ezek várnak most éppen a szerelésükre:

Ezek pedig már kész vannak:

Az utolsó képen látható medál megegyezik a régebben már bemutatott Zeppelinnel, csak egy kicsit fel lett tunningolva Tadeshi ötlete alapján. Egyébként ha sikerül összehoznunk végre egy találkozót, ő lesz a boldog tulajdonos is... :)

És hogy ebből mi lesz? Majd meglátjátok... ;P

Horgolt bagázs

Már egy ideje gyűlnek mindenféle apróságok, amiket nem mutattam még be. Most pótolom a hiányosságot :)
Hasonlóan a régebbi darabokhoz, ezeket is édesanyám horgolta, én csak ráapplikáltam a szereléket meg ahol kellett, elvégeztem a szükséges utómunkálatokat.

Üvegmedálok

Most, hogy kicsit "leülepedtünk" költözés után, szerencsére ismét több időt tudok szakítani az ékszerekre. És mivel megint kaptam néhány üvegkavicsot, be is foglaltam őket.
Először azonban - hogy szokjam - annak álltam neki, hogy a terveimet valahogy rajz formájában papírra vessem, ugyanis most, hogy hamarosan elkezdődik nekem az a szakképzés, ahol ez követelmény lesz, itt a legfőbb ideje, hogy megszokjam: mindig rajzzal kezdek...
Íme az eredmény:

Igen, van hova fejlődnöm, de legalább már látszik rajta valami :)
A bal oldali terv az egyik kék kavicsban öltött testet a következőképpen:

A jobb oldali ötlet nem most keletkezett, még tavaly nyáron kezdtem el kísérletezni vele (az eredményt az "Egy régiség" című bejegyzésemben láthatjátok), de mivel egyszerű, jól mutat és gyorsan elkészül, most ismét elővettem. Az üvegkavics pedig kifejezetten hálás anyag, nagyon jó dolgozni vele.

A zöld medál 0,8-as, a sárga 0,95-ös színezett réz, a kék 2,0-es alumínium (amit egyébként a felújítás közben bontottunk ki a falból... De arról majd talán egy másik bejegyzésben).
Az utolsó kavicshoz szintén egy jól bevált technikámat vettem elő, de azért benne van a turpisság... :) Eddig ugyanis ilyen technikával csak gyűrűket készítettem, de ez a kavics ahhoz már tényleg túl nagy, ezért a hátuljára egy brossalapot applikáltam.
Íme:

Ha a képminőségben kivetnivalót találtok, kérlek nézzétek el, tekintettel többszörösen hátrányos helyzetemre... Egyrészt az egész házban alig van egy talpalatnyi fotózásra alkalmas hely - minden tele van dobozokkal -, másrészt új a fényképezőgépem, és még nem sikerült teljesen megszelídíteni...