Képes medál - Hogyan készült? Harmadik rész

Tutorial-trilógiám harmadik, és egyben befejező részében elvégezzük medálunkon az utolsó simításokat - először is például beforrasztunk egy erlit.
Hogy mi is az az erli? Egy kis karika, ami lehetővé teszi, hogy a medált láncra fűzzük. Először, ahogy azt az iskolában tanultam, szépen megreszeltem az erli kiszemelt helyét, és odaforrasztottam a karikát, amit előzőleg - természetesen az illesztésnél, ötvösül fúgnál - szintén megreszeltem egy kicsit, hogy nagyobb felületen illeszkedjen. Ezután boldogan fotóztam, és azt hittem, elkészültem. Háromszor kellett visszaforrasztanom minimum, mire végre rászántam magam, hogy létrehozok egy sokkal letörhetetlenebb megoldást, a láthatatlan erlit.
Ez pedig a következőképpen történt:
Meghajlítottam az alábbi formát:

 És a medálba kör profilú reszelővel egy olyan mélyedést reszeltem, amibe az erli pont beleillik, és nem áll ki a medál síkjából.

Azután a helyére forrasztottam az erlit,

és hozzáfűztem a kontraerlit - ezen fog keresztülhaladni valójában  a lánc.

Tehát miután visszaforrasztottam a zsanért (a képekből talán rájöttetek, hogy megint eltörtem időközben...), tehát most van egy üres medálunk nagyon csúnya forrasztási nyomokkal. Ezért kell bele egy keret, ami megtartja a belehelyezendő képet - ami mellesleg a forrasztások egy részét is eltakarja.
Hajlítsunk harmonizáló színű (=sárgaréz)drótból egy kerek formát, ami kicsit kisebb, mint a medál belső kerülete. Hajlítsuk túl (majdnem kétszer körbe kell érnie), és tekerjünk egy spirált a végére:

A konstrukciónak úgy kell funkcionálnia, mint egy gemkapocsnak, ezt egy papír szélén ki is próbálhatjuk, és egyben a formáját is ellenőrizhetjük:

Ezek után beforrasztjuk a nekünk szimpatikusabb felébe - én azt választottam, amelyikben a nyelvecske helyezkedik el. Forrasztással csak az egyik végét rögzítsük (természetesen ne azt, amelyiken a spirál van...), de úgy, hogy a keret a medál belső síkjával párhuzamosan álljon:

Gyakorlatilag kész vagyunk. Amíg nem kerül bele kép, addig fehér papírdarabokat tettem a medálba, hogy valahogy azért mégiscsak kinézzen, de innentől kezdve már mindenki azt csinál vele, amit akar, ugyanis

KÉSZ VAGYUNK!

(Szerintem simán elmehetne a Harry Potterbe horcruxnak...)