Műhelynapló III.

Még mindig fűrészelünk, de már áttértünk a komolyabb áttört mintákra. A legborzalmasabbak (amik nekem viszont éppen jól sikerültek :) ) ezek:

A bonyolult mintákat igazából csak felrajzolni nehéz. Szerencsére éppen elég alapozó gyakorlatot végeztünk ahhoz, hogy a kivágással akkora gondok már ne legyenek (persze alapozó gyakorlatokból sosem elég... Nekem legalábbis.)

Kalaptűk

Abban a kupacban, amit szabad felhasználásra kaptam, volt egy halom izé, aminek a pontos rendeltetésére még mindig nem sikerült rájönnöm, viszont sikerült kiókumlálni az ismerősömmel, aki adta, hogy mit lehet kihozni belőle... Mert egyébként egész jól néznek ki.

Így lett belőlük valamiféle kalaptű, kissé steampunkos stílusban. (Kettőt 90 fokban elfordítva összeforrasztottam, és a hátuljára egy kitűzőalap került.)

Vintage No. 2

Kék virág

Ha néhány romantikus lélek esetleg keresné, most megtalálta :)

Ezt a tízlevelű minicsodát egy standard gyűrűalapra applikáltam.

Műhelynapló II.

Nagy bánatomra a huzalhajlítás-témakör véget ért, és kezdődtek a fűrészelési gyakorlatok. Eleinte természetesen ezzel sem voltak akkora gondok (csak a gyakorlat hiányzott...), de az alább látható borzadályoknak még az emlékétől is borzongok... (nem véletlenül van három belőle...)

Műhelynapló I.

Megkezdődött a tanév (jókor mondom...), s vele az iskolai műhelygyakorlatok. S bár az összes feladatot nem mutathatom be (a tanárom elég csúnyán nézett rám, mikor felvetettem az ötletet... mert persze a hozzájárulása nélkül ennyit sem mertem volna kirakni), néhány érdekesebb kuriózummal azért eldicsekszem :)

Ez a csokor egy jutalomnak minősülő feladat volt, miután számos, nagy monotóniatűrést igénylő gyakorlatot túléltünk. A lényege abban állt, hogy kaptunk egy csokor drótot, és egy csokor virágot kellett hajtogatni belőle. S bár a negyedik körül majdnem feladtam, úgy érzem, nem sikerült rosszul.
(A fényképek helyben, a műhelyben készültek - nem szabad ugyanis kivinni őket...)

Rézvirág

Ez a Bourbon-liliom egy igen régi projekt "levelkettes" verziója. A régi megoldást, hogy az alkatrészek találkozásánál egy újabb darab dróttal rögzítem a medált, lecseréltem a kedvenc tekergetős technikámra :) Így nemcsak stabilabb (több helyen, például az egyik gyöngyben is rögzített), de mutatósabb is lett. Sokáig gondolkoztam, hogy  aközepébe is tegyek-e valamit, de végül letettem róla (nem igazán volt olyan gyöngyöm, ami beleillett volna...).