A hét szerszáma ezúttal az egyik legősibb ötvösszerszám, amivel csak találkoztam eddig. Működési elvét tekintve keletkezése a vaskorra tehető, de mai funkciójában nyilvánvalóan később kezdték el alkalmazni. Ránézésre leginkább egy vitorlarúddal felszerelt árbocra hasonlít, pedig valójában egy fúróról, a drellről vagy magyarul pergőfúróról van szó.
Igen praktikus szerszám, ugyanis az ember mozgási energiáján kívül semmilyen más energiaforrást nem igényel. Máshogy: ha van benne fúrószár, bármikor leveheted a polcról, és használhatod. Nincsenek útban lévő vezetékek, nem kell konnektornak lennie a közelben, úgyhogy ez a szerszám a kezdő műhely egyik legpraktikusabb eleme - és mellesleg az én egyik személyes kedvencem.
De hogy hogyan lehet ezzel fúrni - azt a változatosság kedvéért ezúttal Ti találjátok ki. Segítségképpen megsúgom, hogy mit láthattok a képen, a bal alsó sarokból indulva:
Legalul van a befogótokmány, ebbe fogjuk a fúrószárat, aminek olyannak kell lennie, hogy mindkét irányba forgatva működjön.
E felett egy lendkerék helyezkedik el, ami súlyánál fogva erősíti a lendületet, és emeli a forgó mozgás sebességét.
A keresztfa következik, ennél fogva használjuk a fúrót.
A keresztfa egy darab madzaggal vagy bőrszalaggal rögzül a fúró tengelyéhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése