2014. augusztus 21., csütörtök

Talált kavics

Ritka a Duna-parton az olyan kavics, aminek ennyire szép fekete a felülete, úgyhogy nagyon örültem, amikor ezt megtaláltam, és azonnal tudtam, hogy valamit kezdenem kell vele. S bár szegény sokkal többre lett volna érdemes, azért ez a kis egyszerű foglalat is jól áll neki. Tanulságos volt elkészíteni - gyakorolnom kell még a tokos foglalást -, de szerintem megérte :)

Pánsíp maradékokból

Egy régebbi ötletem megvalósításának első kísérleteként fogtam egy darab nagyon vastag drótot, és lehengereltem, amilyen laposra csak tudtam. Azzal viszont nem számoltam, hogy az így kapott lemezszalag sokkal szélesebb nem lett, mint a huzal átmérője volt, viszont több, mint tíz méter hosszúságúra nyúlt. O.o Én azonban még ekkor sem adtam fel, és a keskeny kis lemezszalagból nekiálltam csövet húzni. Persze azonnal kiderült, hogy a kis vörösréz csövecske a világon semmire sem jó, de azért én nem akartam kidobni. Így lett belőle végül egy aprócska pánsíp.
 Mondtam, hogy kicsi:
És tényleg cső:

2014. augusztus 9., szombat

1 kis szemét = 2 variáció

Ez a medálka valójában egy forrasztási gyakorlat, amit csak azért csináltam, hogy ne üljek tétlenül, amíg egy másik művem a timsóban pácolódik. Aztán végül az eredményt mégis méltónak találtam arra, hogy ne a kukában végezze, és elkezdtem kiegészítgetni egy kis lánccal (szokás szerint...), de az már nem sokat javított a dolgon. Úgyhogy most hezitálok...


2014. augusztus 2., szombat

52 cm gyorsan, 18 cm szépen

Ezek szerint a paraméterek szerint kellett két láncot elkészítenem megrendelésre. A fűzéstechnika részben saját fejlesztés (képen láttam valami hasonló láncot, és annyira megtetszett, hogy akartam csinálni én is egy olyat, aztán addig-addig kísérleteztem a dologgal, amíg valami egészen más jött ki...), és a két lánc között lényegében csak az a különbség, hogy a 18 centisben le is lett forrasztva az összes szem, míg a hosszún nem (azt valamiféle "egyszerhasználatos" kelléknek szánták egy színdarabban).