L

Az új műhelyem tesztüzemének eredménye :) Death Note L fanart, csak hogy legyen egy ilyenem :)

INHORGENTA München 2015.

Bizony, ott volt :D Ez már egy valódi kiállítási darab^^ És született német :D

A szerencse forgandó

Oktaéder alakú játékkocka forgó keretekben :)

Műhelynapló XXVIII.

A feladat: gömb befoglalása ékszer jellegű tárgyba tetszőleges módon, (fémgolyó esetén) forrasztás és ragasztás nem megengedett. Nekem így sikerült.

Törött

Üvöltő nyuszik

Bár sok köze nincs egymáshoz az ékszernek meg a rajzfilmnek, mégis annyira egyszerre bukkantak fel az életemben, hogy nem tudtam nem párhuzamot vonni köztük... :D

Yorkshire terrier

A tappancsos fülbevalóhoz készült.

Ezüst westie

Az első ezüstmunkám^^

Talált kavics

Ritka a Duna-parton az olyan kavics, aminek ennyire szép fekete a felülete, úgyhogy nagyon örültem, amikor ezt megtaláltam, és azonnal tudtam, hogy valamit kezdenem kell vele. S bár szegény sokkal többre lett volna érdemes, azért ez a kis egyszerű foglalat is jól áll neki. Tanulságos volt elkészíteni - gyakorolnom kell még a tokos foglalást -, de szerintem megérte :)

Pánsíp maradékokból

Egy régebbi ötletem megvalósításának első kísérleteként fogtam egy darab nagyon vastag drótot, és lehengereltem, amilyen laposra csak tudtam. Azzal viszont nem számoltam, hogy az így kapott lemezszalag sokkal szélesebb nem lett, mint a huzal átmérője volt, viszont több, mint tíz méter hosszúságúra nyúlt. O.o Én azonban még ekkor sem adtam fel, és a keskeny kis lemezszalagból nekiálltam csövet húzni. Persze azonnal kiderült, hogy a kis vörösréz csövecske a világon semmire sem jó, de azért én nem akartam kidobni. Így lett belőle végül egy aprócska pánsíp.

 Mondtam, hogy kicsi:

És tényleg cső:

Kelta tulipán

1 kis szemét = 2 variáció

Ez a medálka valójában egy forrasztási gyakorlat, amit csak azért csináltam, hogy ne üljek tétlenül, amíg egy másik művem a timsóban pácolódik. Aztán végül az eredményt mégis méltónak találtam arra, hogy ne a kukában végezze, és elkezdtem kiegészítgetni egy kis lánccal (szokás szerint...), de az már nem sokat javított a dolgon. Úgyhogy most hezitálok...

Szárnyak

Titkos kert

Ismét egy drótékszerrel jelentkezem, hogy ez a műfaj el ne tűnjön teljesen a blogomból :) Ezúttal a húsvét előtti készülődés hevében ragadtam drótot, de aztán természetesen egyáltalán nem azt sikerült befejeznem, amit elkezdtem - ahogy ez nálam általában lenni szokott... :S Húsvéti tojásnak indult ugyanis, de aztán ez lett belőle:

Vagy ez:

Amint az a formájából látható, eredetileg húsvéti tojásnak indult, csak aztán közbejött a kulcslyuk, amihez a másik oldalon már semmi nem passzolt volna, meg az ihlet is elhagyott... :S Úgyhogy végül életem (azt hiszem) első kombinált ékszere lett a végeredmény. (kéne csinálnom egy "életem első..." címkét is... :S)

Műhelynapló XVIII.

Megint sok időm volt a műhelyben, amíg sorban álltam a gépekhez :) Egy régi német ékszeres magazinban láttam ehhez hasonló ötletet, és annyira megtetszett, hogy egy kis maradék lemezdarabkából (amit a fémhulladékból halásztam ki...) meg is csináltam. Utóbb kis problémáim lettek azzal, hogy megfogjam a darabot pl. amikor reszelni akartam (a teljes hosszúsága 2,5 cm), de szerencsére végül sikerült megmentenem attól, hogy emiatt teljesen elrontsam :P

Műhelynapló XVII.

Elérkeztünk az egyik legfélelmetesebb, ugyanakkor leggyönyörűbb metódushoz, az öntéshez. Félelmetes, mert egy több mint 30 cm nagyságú forrasztópisztolyt kell kezelni, amiből a legkisebb mozdulatra félméteres lángcsóva tör elő; és gyönyörű, és aki ezt nem hiszi el, az nézze meg egyszer az olvadt ezüstöt. :)
Igen, az a történelmi pillanat is elérkezett, amikor már ezüstből dolgoztunk, bár ez még kivételes alkalomnak számít, mert a réz állítólag nem önthető könnyen (én ugyanezért nem is próbáltam még). Az öntéshez viszont egy mintadarabot is kellett készíteni - azt rézből - amit meg is tudok mutatni:

És hogy eloszlassam a kételyeket: ez eredetileg egy lemez volt. Sokat szenvedtem, míg bemélyítettem a megfelelő helyeken (főleg belül... Ahhoz speciális szerszám kellett), de azt hiszem, megérte :D

Műhelynapló XV.

Megvan a maga haszna annak is, ha az ember anyaghiányban és időtúltengésben szenved egyszerre... :) Amíg nem tudja azt csinálni, ami a feladat, csinálhatja azt, amit szeretne^^

Műhelynapló XIV.

Beláttam, hogy a steampunk monstrum, amit elkezdtem, túl nagy falat számomra, és bár végül is kész lett, sajnos mindenben kielégíti a "siralmas" fogalmát. Úgyhogy inkább majd ezt adom be:

Ezért érdemes élni

Motívumocskák